Sárvári Nicholas az NVVH elnökjelölti meghallgatásán: Én mint magyar szégyellem azt a helyzetet, ami Magyarországon a korrupcióval történt

Kedden 9 órától hallgatta meg az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága azokat a pályázókat, akik a legtöbb pontot kapták a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöki tisztségére való pályázás során. A bizottság hétfőn három alkalmas jelöltet nevezett meg az NVVH vezetésére, de Jancsics Dávid korrupciókutató hétfő este visszalépett, így kedden Ligeti Miklóst, a Transparency International Magyarország jogi vezetőjét, Unger Anna Róza politológust, valamint Sárvári Nicholast hallgatták meg.

A Fidesz és a KDNP korábban írásbeli tájékoztatást adtak arról, hogy nem fognak részt venni a meghallgatássorozat bizottsági ülésein. A kiválasztási folyamatban tanácsadóként négy civil szervezet is részt vesz, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság, a K-Monitor Közhasznú Egyesület és – a Mi Hazánk frakciójának javaslatára – a Magyarok Világszövetsége.

Utolsóként Sárvári Nicholast hallgatta meg a bizottság. Elmondása szerint ő a politikától messze állt, ő se Magyar Péterrel, se Ruff Bálinttal, se Toroczkai Lászlóval nem állt korábban kapcsolatban, Magyar Péterrel személyesen nem találkozott. Sárvári 2010 óta a krízismenedzsmenttel foglalkozó CNS Risk UK Ltd. managing partnere, munkája során azzal foglalkozott, hogyan mozognak pénzek a globális pénzügyi rendszerben, leginkább akkor, amikor összetett vállalati és offshore struktúrákon keresztül próbálják elrejteni azok eredetét, tulajdonosát vagy végső célállomását. Szerinte Magyarországon jelenleg kevés gyakorlati tudás és kidolgozott módszertan áll rendelkezésre az ilyen, országokon átnyúló pénzügyi konstrukciók feltárására.

Elmondása szerint a korrupció nála egy jól ismert téma, még ha ő nem is ismert Magyarországon. „Én mint magyar szégyellem azt a helyzetet, ami Magyarországon a korrupcióval történt” – mondta.

Sárvári szerint több mint negyven országban szerzett korrupció- és kockázatkezelési tapasztalatot, ezt a módszertani tudást vinné be az új hivatalba.

A többi jelölthöz hasonlóan Sárvári is arról beszélt, a legjobb embereket kell összegyűjteniük a hivatal személyi állományába, és jó módszereket kell átültetniük a nemzetközi tapasztalatok alapján. Elmondása szerint más államban már végzett vagyonvisszaszerzést, például egy arab országban és Ukrajnában is. Az a fő cél, hogy megtudják, hova ment a pénz, és van-e jogi lehetőség azt visszaszerezni.

Saját tapasztalatai alapján arról is beszélt, a nemzetközi pénzmozgások feltárásához speciális tudásra van szükség, mivel az offshore struktúrák gyakran több pénzügyi központon és több ország jogrendszerén keresztül épülnek fel. A meghallgatására behozott egy ábrát is, amin több ezer vállalat kapcsolatait ábrázolták. Elmondása szerint ezt korábban oktatási célból is használta, hasonló módszerekkel bírósági eljárásokban felhasználható bizonyítási anyagok is készíthetők. A módszer lényege szerinte nemcsak a pénz végső helyének megtalálása, hanem az egész tranzakciós és tulajdonosi útvonal visszafejtése is, azaz hogy milyen cégeken, közvetítőkön és országokon keresztül jutott el a vagyon egyik pontból a másikba.

A vádalkuról azt mondta, jogi kérdés, amin keresztül olyan információkhoz jutnának, amihez máshogy nem tudnának. Elképzelhető, hogy lesznek olyanok, akik inkább elmondják, mi történt a pénzzel, minthogy bajba kerüljenek. Az átláthatóság alapköve lesz a szervezetnek.

Az elnökhelyetteseket kedd délután és szerdán zárt ülésen hallgatják majd meg, így ezekről már nem fogunk tudósítani.

Unger Anna: Kérdezzék meg a hallgatóimat, érdemes-e engem megvárni a folyosón

Negyed 11-től Unger Anna Róza meghallgatása következett. Bemutatkozásában arról beszélt, 10 éve behatóan foglalkozik a magyarországi korrupcióval, kényszerűségből jól ismeri az autoriter rezsimek kialakulását és ezek lebontásának feltételeit. Unger szerint először a szakmai koncepciójáról akart beszélni a bemutatkozásában, aztán megnézte, melyik terembe jön: az a parlamenti terem, amiben a meghallgatás zajlik, Antall József egykori irodája volt. Erről vezetett át oda, hogy egy újonnan létrejövő demokrácia nem lesz tartósan konszolidált, ha nincs elszámoltatás, mivel Magyarországon nem egyszerű korrupció volt.

A politológus szerint az elmúlt időszak korrupciója nem írható le egyszerűen elszigetelt vesztegetési ügyek sorozataként, ennél jóval mélyebb folyamat zajlott, a politikai hatalom, az állami intézmények és egyes gazdasági szereplők működése olyan rendszerbe szerveződött, amiben a gazdasági erőforrásokat politikai hatalom megszilárdítására, a politikai befolyást pedig további gazdasági előnyök megszerzésére lehetett használni.

Emiatt nem elegendő, ha az NVVH kizárólag a már ismert korrupciós ügyeket vizsgálja. Ezek jelentős része szerinte már ma is azonosítható, az új hivatal hozzáadott értékét inkább az jelentené, ha fel tudná tárni és össze tudná rakni a mögöttük álló intézményi és döntéshozatali láncokat.

„Kik voltak azok a szereplők, akik ehhez asszisztáltak? Ki volt az ügyész, aki nem indított eljárást, a jegybankban ki volt az, aki nem támogatta a vagyonvesztést, de mégsem tett ellene semmit?” – kérdezte Unger, aki szerint nevén kell nevezni a szereplőket, hivatalban lévő szereplők azért kaptak fizetést, hogy megvédjék a közvagyont, és ezt nem tették meg. A hivatalnak ezt fel kell tárnia. Ezután arról beszélt, hogy badarság azt gondolni, hogy hat év alatt jogerős ítéletek lesznek, de a hat év arra elegendő lesz, hogy feltárják a visszaéléseket és eljussanak a vádemelésekig.

A képviselői kérdésekre válaszolva azzal folytatta, hogy a leendő elnöknek négy elnökhelyettessel együtt kell kialakítani az NVVH szakmai koncepcióját, felelőtlenség lenne egyedül válaszolnia például így arra, pontosan mekkora létszámot képzel el. Ezeket a jogköröket ugyanis az elnökhelyetteseknek adja a törvény, ezt ő szeretné tiszteletben tartani.

Ezután a magántőkealapokba rejtett összegekre is kitért Unger, szerinte véget kell vetni annak a hozzáállásnak, hogy „a közvagyon nem közkézben van jó helyen”. Az indulást körülbelül 150 fővel tervezte, majd ő is arról beszélt, a legjobb kollégákat kell megtalálniuk a hivatalba.

Konkrét ügyeket, koncessziókat tervez végignézni, nem konkrét személyeket akar vizsgálni. Egy éven belül szeretné az összes nagy állami szerződést átnézni, mivel ezektől egy éven belül még visszaléphet a kormány.

A hivatal a közvagyonvédelmi kockázatértékelési módszertan alapján fog eljárásokat elindítani, ez garantálja, hogy nem kerül sor politikai boszorkányüldözésre. „Ez lehetetlenné teszi, hogy a hivatal pofára vizsgáljon”, mondta Unger, akinek határozott elképzelése van arról, hogy elnökként hogyan dolgozná ki a módszertant: multidiszciplináris munkaként képzeli el, többek között adatelemzőkkel, társadalomtudósokkal, korrupciókutatókkal, jogászokkal együtt kell kialakítani.

A legnagyobb bűnnek a magántőkealapokat gondolja.

„Ott tényleg talicskába tették a pénzünket, és eltolták.”

A vagyonvisszaszerzés várható eredményéről nem kívánt százalékos becslést adni, de Unger már több tízmilliárd forint tényleges visszaszerzését is jelentős eredménynek tartaná.

„Sok mindent mondtak már rám, nem vagyok kedves, azt hiszem, ez most előny. Nem szeretem a nagy csinadrattákat, én azt szeretem, ha meg van csinálva a munka.” Szerinte az elnöknek nem látszania kell, hanem meg kell tudnia szervezni a munkát, amire ő képes lenne, emellett nagyon fontos feladata lenne az elnöknek, hogy morális falat építsen a hivatal köré, amin senkit nem enged be, aki megkörnyékezhetné őt. „Kérdezzék meg a hallgatóimat, érdemes-e engem megvárni a folyosón” – zárta a meghallgatását.

Liget Miklós: Nem látom, miért kéne ettől a hivataltól jobban félni, mint bármelyik másiktól

Elsőként Ligeti Miklós állt a bizottság elé, nyolcperces bemutatkozásával kezdődött a meghallgatás. Beszéde elején megköszönte a megelőlegezett bizalmat a bizottság részéről. Szerinte nem pályázott volna a pozícióra, ha a vagyonvisszaszerzés ne lenne megvalósítható. Nemcsak elsöprő erejű társadalmi igény és elvárás az elszámoltatás, de most megvan rá a politikai szándék és akarat is, mondta a feladatról. „A hivatalnak a legjobb koponyákat kell megszereznie”, hogy sikerrel szerezze vissza a vagyont úgy, hogy közben ne fossza ki intellektuálisan a már működő hatóságokat.

Ez nem egy „NER-telenítési hivatal”, mondta Ligeti, szerinte nem lehet boszorkányüldözésként értelmezni vagy azzá átalakítani a jogi folyamatokat. Mindenféle közvagyonkárosító tevékenységre ki kell bővíteni a hivatal működését, és nem csupán az elmúlt 16 évet kell vizsgálni, hanem időhatár nélküli a feladat.

Ligeti szerint nem biztos, hogy minden felelős végelszámoltatható, és nem minden vagyont lehet visszaszerezni, de fontos a múlt vizsgálatán keresztül megérteni, hogy mi történt, mi tette lehetővé a közvagyonsértést.

Ezután a képviselői kérdések következtek. Ligeti szerint az NVVH első feladata a NER alatt elveszett közbizalom visszaállítása lesz. „Nem látom, miért kéne ettől a hivataltól jobban félni, mint bármelyik másiktól”, mivel a hivatal is a bíróság kontrollja alatt fog állni. Olyan emberek kellenek a hivatalba, akik a jó felhatalmazást jó dolgokra fordítják, így a visszaélésektől nem tart. Az első vád benyújtása nem a hivatal vezető testületének megválasztását követő hetekben fog megtörténni, viszont minél hamarabb munkába kell állniuk. „Úgy kell majd kihajóznunk, hogy még támasztjuk az árbócot.”

Senki nem állíthatja magáról, hogy mindenki másnál alkalmasabb lenne egy korábban nem létező hivatal irányítására, folytatta, szerinte a vezetőség felelőssége abban áll, hogy megfelelő szakértelmet gyűjtsön össze a hivatal falai közé.

Az első vád benyújtásának várható időpontjáról azt mondta, hogy akkor lesz az meg, ha a vádemeléshez szükséges mennyiségű bizonyíték rendelkezésre fog állni, konkrét időpontot nem akart ígérni.

„Arra biztos nagyon büszke leszek, ha a választás rám esik” – mondta. Akkor lesz nyugodt, ha a hivatal hatékonyan beilleszkedik a társhatóságok rendszerébe, hatékonyan együttműködik más szervekkel, és olyan kereseteket nyújt be vagyonvisszaszerzésre, amiket a bíróság visszaigazol.

Ezután a civil szervezetek képviselőinek kérdései következtek. A TASZ-tól két kérdést tettek fel Ligetinek: hol van az a szint, amikor a lefoglalt vagyont hasznosítani lehet a jogerős ítélet előtt, valamint a hivatal munkavállalóinak kiválasztásakor hogyan döntene, ki az, aki még jöhet? A Magyar Helsinki Bizottság a külső bejelentések becsatornázásáról kérdezte.

A K-Monitor képviselője azt kérdezte, mit tekint vagyonvisszaszerzés szempontjából a legnagyobb kihívásnak, hány munkavállalója lehet a hivatalnak, valamint az esetleges vádalkukról kérdezte Ligetit. „A bűnbánattal nem lehet a teljes bűntelenséget elérni”, mondta erről a Transparency International Magyarország jogi igazgatója.

A Magyarok Világszövetsége a letelepedési kötvényekről, a külföldi multiknak adott támogatásról, a magántőkealapokról és a külhoni magyar szervezeteknek adott támogatások útjáról kérdezte Ligetit.

Liget szerint bizonyos döntések következményei utólag már nem vagy csak részben tehetők jóvá, példaként említette a koronavírus-járvány idején történt, mintegy 160 milliárd forintos lélegeztetőgép-beszerzést, ebben épp kedden tett feljelentést Orbán Anita külügyminiszter.

Ligeti nem akart becslésekbe bocsátkozni arról, hogy összesen mekkora vagyon tűnhetett el az utóbbi években, és ebből mennyit lehet visszaszerezni. Azt viszont vállalható célnak tartaná, ha a bizonyíthatóan visszaéléseken keresztül megszerzett vagyon akár felét sikerülne visszaszerezni. Összehasonlításként a nemzetközi gyakorlatban a bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrány visszaszerzésének aránya gyakran csak 10 százalék, mondta. Azt, hogy hányan fognak dolgozni a hivatalban, nem tudta megmondani, de Ligeti szerint körülbelül 200 fősnek tudja elképzelni, hogy a hatóság az ország minden területén rendelkezzen a megfelelő mennyiségű személyi állománnyal, ne csak Budapesten.

Így zajlik a kiválasztás

Bár Jancsics Dávidot az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság alkalmasnak találta, hétfőn visszalépett az elnökjelöltségtől. Szerinte az elszámoltatáshoz „egy ügyész/nyomozó alkatú” elnök, sőt „egy kérlelhetetlen pitbull” kell. Hozzátette: „Az én hátteremmel, tudásommal leginkább egy hosszú távú antikorrupciós intézményrendszer kidolgozásához/vezetéséhez tudnék hozzájárulni. Remélem, valamikor majd lehetőségem nyílik rá.”

Csütörtökön és pénteken kétnapos rendkívüli ülést tart a parlament, a képviselők ekkor választhatják meg az NVVH vezetőit.

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőit az Országgyűlés szavazza majd meg titkos szavazáson, de mire a jelöltek nevei a parlament elé kerülnek, a kiválasztási folyamat érdemi része már véget ér. Abban, hogy kiket jelölnek egy-egy posztra, az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága dönt.

Az elnöki pozícióra 96-an, az elnökhelyettesi posztra 68-an pályáztak. A jelentkezőket először a bizottság tagjai és az Országgyűlési Hivatal dolgozói szelektálták. Az elnöki pozíciónál ugyan nem várják el, hogy a jelentkező ügyész legyen, de meg kell felelnie az ügyésszé választás feltételeinek, illetve jogi, gazdasági, államtudományi, politikatudományi vagy egyéb társadalomtudományos végzettsége és gyakorlata kell legyen a jelentkezőnek. A parlamenti pártok frakciói is jelölhettek, a Tisza Párt frakciója Sárvári Nicholast, a Kanadai Kereskedelmi Kamara Magyarországon nevű szervezet elnökét jelölték a posztra.

Azoknak a pályázatait, akik a feltételeknek megfeleltek, hétfőn zárt ülésen nézte át a bizottság. A testület tagjai pontozták a jelölteket, a meghirdetett öt posztra (egy elnök, négy elnökhelyettes) a három-három legtöbb pontot szerzett jelölt juthatott tovább. (Kettőnél, a vádemelési és fellebbezési elnökhelyetteseknél érvénytelen lett a pályázat, Hantosi István, a bizottság tiszás elnöke a Parlamentben tartott hétfői sajtótájékoztatón arra utalt, hogy azért nem neveztek meg itt jelölteket, mert túl kevés pályázat érkezett.)

A meghallgatások után a bizottság minden pozícióra egy embert javasol az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés plenáris ülése várhatóan pénteken, titkos szavazással dönt a jelöltekről. Hantosi István a Telexnek azt mondta, hogy a döntésben Magyar Péternek nincs vétójoga, de képviselőként természetesen ő is szavaz majd róluk. A kétharmados parlamenti többség miatt a Tisza ebben a bizottságban is tud az ellenzék nélkül dönteni, nincsenek rákényszerülve arra, hogy kompromisszumot kössenek más parlamenti erőkkel.

A három elnökjelölt hátteréről és a kiválasztási folyamat részleteiről hosszabban ebben a cikkben írtunk.

A cikk korábbi verziójában és címében az szerepelt, hogy Sárvári Nicholas a Tisza Párt frakciójának jelöltje. Ezt arra alapozva írtuk, hogy a párt hétfőn sajtóközleményben bejelentette, kiket jelöl az NVVH elnöki és elnökhelyettesi posztjaira. Kedd délután viszont újabb közleményt adott ki a Tisza, amiben azt írták „a meghallgatott jelöltek egyike sem párt, vagy frakció jelöltje.” A címet és a cikket ennek megfelelően módosítottuk.