1,7 százalékkal nőtt a GDP az idei második negyedévben a 2025-ös azonos időszakban mért adathoz képest a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss, az első becslésnél részletesebb adatai alapján. A KSH szerint a GDP a nyers és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint egyaránt 1,7 százalékkal múlta felül a 2025. második negyedévi adatot, míg az első negyedévhez képest 0,5 százalékos volt az emelkedés – ez enyhe korrekció a KSH első becsléséhez képest, amiben még csak 0,4 százalékos volt a becsült növekedés. Az idei első félévben a GDP így összességében 1,7 százalékkal nőtt a 2025-ös első félévi adathoz képest.
A KSH összefoglalójából az is kiderül, hogy a mezőgazdaság hozzáadott értéke a súlyos aszály miatt 12,4 százalékkal alulmúlta a tavalyi évet, az ipar teljesítménye viszont 3,7 százalékkal nőtt éves alapon, ezen belül a feldolgozóipar 2,7 százalékkal. Utóbbin belül a legnagyobb mértékben a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása járult hozzá a növekedéshez, a kokszgyártás és a kőolaj-feldolgozás viszont fékezte. Az építőipar hozzáadott értéke 0,3 százalékkal csökkent egy év alatt.
A szolgáltatások hozzáadott értéke 1,9 százalékkal nőtt, leginkább a pénzügyi, biztosítási tevékenységben (6 százalék). A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység 5,2, míg az oktatás 2,7 százalékkal bővült. Szintén nőtt a szállítmányozás, raktározás hozzáadott értéke (2,2 százalék), a közigazgatásé (2 százalék), a kereskedelemé (1,7 százalék), a humánegészségügyi, szociális ellátásé (1,6 százalék), a művészeti, szabadidős és egyéb szolgáltatásoké (1,4 százalék), a szálláshely-szolgáltatásé és vendéglátásé (1 százalék) és az információé-kommunikációé (0,2 százalék). Az ingatlanügyletek hozzáadott értéke 1,9 százalékkal esett.
Összességében az 1,7 százalékos GDP-növekedéshez leginkább a szolgáltatások teljesítménye járult hozzá pozitívan (1,1 százalékponttal).
Ezen belül főleg a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység (0,5 százalékponttal). Az ipar 0,7 százalékponttal segítette a növekedést, az építőipar nem járult hozzá érdemben, a termékadók és -támogatások egyenlege 0,2 százalékponttal segítette a növekedést, míg a mezőgazdaság 0,3 százalékponttal csökkentette.
Ami a felhasználási oldalt illeti, a háztartások tényleges fogyasztása 4,1 százalékkal nőtt egy év alatt. A beruházások gyengén teljesítettek: a bruttó állóeszköz-felhalmozás 6,3 százalékkal esett, és mind az építési, mind a gép- és berendezés-beruházások csökkentek. A belföldi felhasználás összességében 5 százalékkal bővült, a külkereskedelmi egyenleg viszont szintén visszahúzta a GDP-t, 2,9 százalékponttal.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza a második negyedéves GDP-ről szóló gyorselemzésében azt írja, a teljesítmény az elemzői konszenzusnál gyengébb lett. Az egyik meglepetésfaktor a mezőgazdaság vártnál nagyobb visszaesése, az ipar 2,5 százalékos növekedése (negyedéves alapon) viszont várható volt a havi ipari termelési adatok alapján. Virovácz szerint a második komolyabb negatív meglepetés a szolgáltatószektor egészének gyenge teljesítménye: az információ és kommunikáció területe a választás után enyhén visszaesett, de az ingatlanügyletek területe is tíz negyedéve zsugorodik. „A csekély súlyú művészet, szórakoztatás szektor is csökkenő hozzáadott értéket mutatott a második negyedévben. Érdemi növekedést egyedül a pénzügyi, biztosítási tevékenység és a logisztika tudtak felmutatni.”
A közgazdász szerint a felhasználási oldalon visszatükröződik a termelési oldal teljesítménye. „A háztartások tényleges fogyasztásának bővülése 0,7 százalékra lassult negyedéves bázison, a közösségi fogyasztás is csupán enyhe növekedést mutatott. Az igazi feketeleves továbbra is a beruházási dinamika, ahol a 3,6 százalékos negyedéves zuhanás 2022 vége óta nem látott negatív rekord.”
Az elemző szerint összességében a magyar gazdaság rövid távú kilátásai nem sokat változtak a részletes adatok alapján, az összkép alapvetően pozitív.
Az ING Bank 2026-os gazdasági növekedésre vonatkozó legfrissebb prognózisa 1,7 százalékos növekedést jelez előre.
2027-2028-ban pedig a tovább élénkülő belső kereslet és a végre beinduló külső kereslet 3,0 százalék körüli GDP-növekedést hozhat a bank elemzői szerint.
Cikkünk frissült az ING Bank gyorselemzésével.
