Unger Annát javasolja az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöki pozíciójára. Unger jelöléséről a bizottság csütörtök délelőtt szavazott, miután kedd délelőtt meghallgatták az elnökjelölti beszédét, majd válaszolt a képviselők és a kiválasztásban részt vevő civil szervezetek képviselőinek kérdéseire.
A 12 tagú bizottság 6 igennel, 1 nemmel és 1 tartózkodással döntött Unger jelöléséről. Unger mellett Ligeti Miklóst és Sárvári Nicholast hallgatta meg a bizottság, a teljes bizottsági jelöltválasztási folyamatot itt közvetítettük.
A Tisza egyik legfontosabb vállalása, azaz a múlttal való szembenézés miatt hozzák létre a hivatalt, kezdte a bizottsági ülést Hantosi István, a bizottság elnöke. Az elnökhelyettes-jelöltekről ezután zárt ülésen döntöttek, őket korábban szintén zárt ülésen hallgatták meg, erre az időre a sajtót kiküldték a teremből.
Nyomozati elnökhelyettesnek dr. Tasnády Katalint javasolják. A közpénzügyi elnökhelyettesről később egy újabb körben fognak dönteni, az eddigi jelentkezéseket érvénytelennek nyilvánították.
A nyilvánosságban leginkább politikai elemzőként ismert Unger az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett 2003-ban politológus diplomát, majd 2018-ban politikatudományi doktori fokozatot. Fő kutatási területe a demokrácia elmélete és gyakorlata, különös tekintettel a közvetlen demokrácia, a választások, valamint az amerikai politika témaköreire. Demokráciakutatóként és választási szakértőként rendszeres vendége a témával foglalkozó, civil szervezetek és agytrösztök által szervezett rendezvényeknek.
Meghallgatásán arról beszélt, a már ismert korrupciós ügyeket is vizsgálni kell majd, de az új hivatal hozzáadott értékét inkább az jelentené, ha fel tudná tárni, és össze tudná rakni az ezek mögött álló intézményi és döntéshozatali láncokat.
„Kik voltak azok a szereplők, akik ehhez asszisztáltak? Ki volt az ügyész, aki nem indított eljárást, a jegybankban ki volt az, aki nem támogatta a vagyonvesztést, de mégsem tett ellene semmit?” – kérdezte Unger, aki szerint nevükön kell nevezni a szereplőket: hivatalban lévő szereplők azért kaptak fizetést, hogy megvédjék a közvagyont, és ezt nem tették meg. Ezután arról beszélt: badarság azt gondolni, hogy hat év alatt jogerős ítéletek lesznek, de a hat év arra elegendő lesz, hogy feltárják a visszaéléseket, és eljussanak a vádemelésekig.
Az ülésen szavaztak Ligeti Miklósról és Sárvári Nicholasról is. Ligetit 4 igen, 0 nem és 4 tartózkodás, Sárvárit 3 igen és 5 tartózkodás mellett nem jelölte a bizottság.
Ki kell jelölnie, aztán pedig be kell tartatnia az irányt
A bizottsági ülés után Hantosi István és Hallerné Nagy Anikó tiszás képviselők sajtótájékoztatót tartottak, ahol elmondták, szoros döntés volt, rendkívül erős koncepciók, elképzelések érkeztek a pályázóktól. Többen több jelöltet is alkalmasnak tartottak. Hallerné számára mind Unger írásbeli, mind a szóbeli bemutatkozása meggyőző volt, erre a pozícióra egy határozott, jó értelemben vett semleges küldetéstudattal rendelkező, elkötelezett szakember alkalmas.
A három fennmaradó elnökhelyettes kiválasztásának időpontjáról konkrét döntés nem született, a hivatal működése szeptember elsejétől az elnök és a nyomozati elnökhelyettes vezetésével kezdődhet meg. Nem kudarcnak, hanem felelős döntésnek gondolják azt, hogy nem sikerült kiválasztaniuk a másik három elnökhelyettest, a későbbiekben a legjobbakat próbálják megtalálni.
Hantosi szerint Sárvári és Ligeti beadhatják a pályázatukat az elnökhelyettesi pozíciókra, bár ezeknél nagyon konkrét szakmai tapasztalatra van szükség. Ismét elmondta, hogy Sárvári Nicholas nem a Tisza jelöltje volt, minden parlamenti frakciónak lehetőséget adtak arra, hogy további egy-egy személyt javasoljanak meghallgatásra. Sárvári meghallgatását azért javasolták, mert ő volt a negyedik legtöbb szavazatot kapó elnökjelölt. Független pályázó volt, nem a Tisza, nem más párt jelöltje volt, azért jelölték, hogy nagyobb legyen a nyilvánosság.
Arról, hogy Unger Annának nincs jogi végzettsége, azt mondták, hogy van egy olyan víziója, amin keresztül az elnökhelyettesek a hivatal szakmai működéséért felelnek majd. Az elnöknek az lesz a feladata, hogy kijelölje az irányt és azt betartassa. Hallerné szerint Unger nagyon világosan látta a szervezeti struktúra lényegét, nem találja problémának, hogy nem végzett jogot, mivel komoly elméleti szakember, konkrét elképzelései vannak.
Arra nem válaszoltak, milyen egy éven belüli eredményekkel lennének elégedettek. „A politikának innen majd hátra kell lépni, a mi szerepünk odáig szól, hogy lehetőséget adunk a jó jelöltállításra, a felelős jelöltválasztásra, majd a parlamentnek a felelős döntésre, de ettől kezdődően a szakemberekre kell bíznunk azt” – mondta Hallerné. Szerinte attól is függ, milyen eredmények lehetnek, hogy mennyire gyorsan fogják tudni felállítani a hivatal szervezeti struktúráját. Unger Anna azon állítására, miszerint hat éven belül sem biztos, hogy el lehet eljutni egy bírósági ítéletig, azt mondták, ez reális lehet, viszont ez nem jelenti azt, hogy akár polgárjogi eszközökkel ne lehetne eredményeket elérni. Lehetnek részeredmények, átvett eljárások, amikben gyors sikerek várhatóak.
Pénteken szavaz a parlament
Az elnökről és a javasolt elnökhelyettesről jelen állás szerint pénteken, titkos szavazással fognak dönteni az országgyűlési képviselők. Megválasztásuk esetén hat évre szóló mandátumot kapnak, a jelölteknek ehhez a képviselők kétharmadának szavazatát kell megszerezniük. Hantosi István a Telexnek azt mondta, hogy a döntésben Magyar Péternek nincs vétójoga, de képviselőként természetesen ő is szavaz majd róluk. A kétharmados parlamenti többség miatt a Tisza ebben a bizottságban is tud az ellenzék nélkül dönteni, nincsenek rákényszerülve arra, hogy kompromisszumot kössenek más parlamenti erőkkel.
A Fidesz és a KDNP korábban írásbeli tájékoztatást adtak arról, hogy nem fognak részt venni a meghallgatássorozat bizottsági ülésein, és csütörtök délelőtt sem vettek részt a bizottsági ülésen. A kiválasztási folyamatban tanácsadóként négy civil szervezet is részt vesz, a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság, a K-Monitor Közhasznú Egyesület és – a Mi Hazánk frakciójának javaslatára – a Magyarok Világszövetsége.
Az elnöki pozícióra 96-an, az elnökhelyettesi posztra 68-an pályáztak. A jelentkezőket először az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság tagjai és az Országgyűlési Hivatal dolgozói szelektálták. A három elnökjelölt hátteréről és a kiválasztási folyamat részleteiről hosszabban ebben a cikkben írtunk.
A jelöltek meghallgatásának legizgalmasabb pillanatait ebben a videóban gyűjtöttük össze.
