
Ezt a közvetítést már lezártuk.
Magyar Péter most sajtótájékoztatót tart a Parlamentben a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról. Erről külön cikkben számolunk be. Köszönjük a figyelmet!
- Az Országgyűlés titkos szavazáson 137 igen, 7 nem és 1 tartózkodás mellett megszavazta Unger Annát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökének.
- A szavazás előtt a Fidesz és a KDNP nagy része kivonult az ülésteremből. A Fidesz–KDNP kezdettől nem vesz részt a jelölési folyamatban.
- Magyar Péter Unger Anna nyilatkozatára utalva azt mondta: a mai helyzetben reális, hogy a büntetőügyek hat évig is eltarthatnak, de ezen változtatni fognak.
- Magyar napirend előtt arról beszélt, hogy a Fidesznek 5827 napja volt rendbe hozni az országot, ami nem sikerült. A Tisza eddigi 107 napja alatt nem történt csoda, egyszerűen elkezdtek vigyázni a magyar emberek pénzére.
- Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője azt mondta: 5827 napig kormányzott a Fidesz, és ebből 5098 napig Magyar Péter fideszes volt.
- Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője a Titanic kapitányához hasonlította Magyar Pétert, aki szerinte akárhogy tekeri a kormányt, nem tudja elkerülni a jégheggyel való ütközést.
- Minden kormánypárti és ellenzéki képviselő felállt, amikor Magyar Péter – a házszabályt sértő módon – a mohácsi csatára való megemlékezést kérte tőlük.
A szavazati arányok (137 igen, 7 nem, 1 tartózkodás) alapján feltehetően a Mi Hazánk frakció hat tagja mellett egy tiszás képviselő is nemmel szavazott, egy pedig tartózkodott, mert a Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt az Unger Annáról szóló titkos szavazáson. Emlékezetes, hogy Unger jelölésénél egy tiszás képviselő az Igazságügyi Bizottságban is nemmel szavazott, egy pedig tartózkodott. A tiszás Melléthei-Barna Márton a 24.hu-nak azt mondta: szakmai meggyőződésből szavazott nemmel, mert Ligeti Miklóst tartotta legalkalmasabbnak a pozícióra.
Magyar Péter miniszterelnök, majd Bujdosó Andrea, a Tisza Párt frakcióvezetője is gratulált Unger Annának és Tasnády Katalinnak, a vagyonvisszaszerzési hivatal elnökének és egyik elnökhelyettesének a kinevezésükhöz. A fideszes és KDNP-s képviselők többsége nem tartózkodott a teremben, és a Mi Hazánk képviselőinek egy része is távol maradt, az utóbbi párt részéről azonban Apáti István gratulált a megválasztott intézményvezetőknek.

A megválasztott elnök és a megválasztott nyomozati elnökhelyettes rendben elmondták a szöveget, bár Tasnádynál az egyik megismétlendő rész, ahol „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatali nyomozati elnökhelyettesi tisztségéről” volt szó, annyira hosszú volt, hogy az azt olvasó is belebonyolódott kicsit, Unger mosolygott is rajta a háttérben. Igaz, Tasnády aztán tökéletesen mondta el a szöveget. Ezután az új elnök és az új nyomozati elnökhelyettes aláírták az esküokmányokat.
137 igen, 7 nem és egy tartózkodás mellett megszavazta az Országgyűlés a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatal élére Unger Anna Rózát. Ezzel párhuzamosan Tasnády Katalinról, a testület nyomozati elnökhelyetteséről is döntöttek: ő 139 igen szavazatot, 6 nemet és egy tartózkodást kapott.
Szavazólapok segítségével, titkos szavazással választják meg az Országgyűlés képviselői a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökét és egyik elnökhelyettesét. Ez a folyamat nem az ülésteremben, hanem a Parlament egyik oldalsó termében zajlik.
A képviselők a nevük kezdőbetűjének megfelelő táblával jelzett asztalnál kapnak szavazólapokat, amelyeken X-szel kell jelölniük, hogy mit támogatnak. A szavazásra 30 perc áll rendelkezésre, a szavazatokat további fél óra alatt számolják össze, az eredményt fél egy körül hirdethetik ki.
Az ülést vezető elnök bejelentette a szavazást, mire a fideszes és KDNP-s képviselők nagy része felállt, és kiment az ülésteremből. Nem mindenki ment ki, a KDNP-ből Rétvári Bence és Juhász Hajnalka bent maradtak, a Fidesz képviselői közül F. Kovács Sándor maradt ülve. A Mi Hazánk képviselői nem vonultak ki.

V. Jánosról, a bicskei gyermekotthon igazgatójáról és Novák Katalin kegyelmi döntéséről beszélt felszólalásában a tiszás Schummer Orsolya. Felhozta, hogy a pedofil V. Jánost több mint tíz fiú megrontásáért ítélték el, az ügy eltussolásában pedig asszisztált neki K. Endre.
Ő az, akinek büntetése letöltése közben kegyelmet adott Novák Katalin akkori köztársasági elnök. Ezért a döntéséért nem sokkal később le kellett mondania, a kegyelem megadását tanácsoló Balog Zoltán azonban azóta is püspökként dolgozik.
A kegyelmi ügy hátterét feltáró vizsgálóbizottság szeptember másodikán tartja majd az alakuló ülését – jelentette be felszólalásában Schummer Orsolya. A kérdésre Bódis Péter államtitkár reagált, aki szerint a kegyelmi botrány volt az a pillanat, amikor az előző kormány erkölcsileg megbukott.
A pénzügyminiszter szerint ha van valami, ami valóban a válság felé sodorta Magyarországot, az a felelőtlen, pazarló, a valóságtól elszakadt gazdaságpolitika, amit az előző kormány folytatott. Szerinte először érdemes tisztázni a tényeket, első körben a költségvetést – az első négy hónapban 3850 milliárd forint volt a hiány, mióta ő átvette a minisztériumot, azóta 992 milliárd forint a többlet. Kármán szerint a gazdaságot 100 nap alatt nem lehet megváltoztatni, csodákat nem lehet művelni attól, hogy kormányváltás történik.

A vállalatokról külön is beszélt, júniusban az ipari termelés 10,1 százalékkal növekedett, amire szerinte erős csúsztatás azt mondani, hogy a vállalatok nem látják a lehetőséget a magyar gazdaságban. Az üzemanyagárakról pedig azt mondta, hogy a jelenlegi körülmények között nem lehet többet tenni a jelenlegi helyzetnél, ahol az üzemanyag 30 forinttal olcsóbb, mint a környező országokban. Szerinte az előző kormány másfél évtizedes dúlásának következményeit nem tudták felszámolni, de már most világos, hogy végre gondos kezekbe kerültek az ország pénzügyei.
A családok várakozásai romlanak, a befektetők óvatosabban adják oda a pénzüket, a vállalkozások elhalasztják a beruházásokat. Három oldalról ugyanaz a rossz üzenet érkezik a gazdaságból – mondta Palóc André, a Fidesz parlamenti képviselője.

Palóc szerint a helyzetet rontotta, hogy az új kormány megszüntette a vállalkozásoknak nyújtott 3 százalékos támogatott hitel rendszerét, és ezáltal megnehezítette a hitelfelvételt. Palóc szerint a rossz helyzetet mutatja, hogy az Államadósság Kezelő Központ tegnap már a korábbinál magasabb kamatokkal tudott csak hitelt felvenni. Tószegen bezárt a kerékpárgyár, Bonyhádon bezárják a zománcgyárat – Palóc szerint ezek a hírek mutatják, hogy az új kormány alatt romlik a gazdasági helyzet.
„Izgalmas látni, ahogy a demokrácia működése megremegteti önöket” – reagált Latorcainak Tarr Zoltán. „Önök is, illetve a Mi Hazánk képviselőcsoportja is jobban vonzódik a rendeleti kormányzás, a parlament nélküli működés felé, amikor nem voltak viták, nem szólt bele a civil világ, nem szóltak bele az emberek az országban, nem születtek cikkek, mert nem lehetett kérdezni. A demokráciában vannak vélemények, van egyet nem értés.” Tarr szerint még Phenjanban is azt mondanák, hogy ahogy az elmúlt 16 évben lezüllesztették a médiát, az kívánásra való, most pedig eljátsszák, hogy aggódnak a szabad sajtóért.
Tarr szerint hatalmas kárt tett az előző kormány a közmédiában is, és azt is látták, hogy milyen felügyeletet látnak jónak a közmédiánál, aminek a társadalmat kellene szolgálnia, nem a fideszes politikusokat. A miniszter azt mondta, a közmédia esetében is előremutató egyeztetések zajlanak a szakmai szervezetekkel, és hamarosan indul a társadalmi egyeztetés is. Tarr ezután hosszasan beszélt arról, hogy a mostani, ideiglenes vezetés után hogyan fog megszületni az új közmédia vezetése.
Latorcai Csaba KDNP-s képviselő felhozta, hogy Magyar Péter korábban a felszólalásában azt mondta, hogy senkinek nem kell félnie a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivataltól. Szerinte Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter közben azt mondta, hogy „féljetek, féljetek!”, ami Latorcai szerint fenyegetőzésnek minősül, és alkalmatlanná teszi a minisztert pozíciója betöltésére.

Latorcai szerint a Tisza médiatörvény-módosítása végrehajthatatlan, és káoszhoz vezetett. A KDNP elmondása szerint nyílt pályázattal választotta meg a jelöltjét, a Tisza Párt azonban egyáltalán nem nyíltan, még a saját támogatóival sem egyeztetve járt el.
Mi, kereszténydemokraták levontuk a következtetést az áprilisi választás eredményéből, és tudjuk, milyen hibákat nem szabad megismételni – mondta Latorcai. A kormány szerinte nem tanult ebből, és ez már 100 nap után látszik.
Magyar feltette a kérdést, hogy aki ott volt a Novák által emlegetett házbizottsági ülésen, az segítsen, hogy valóban olyan döntés született-e, hogy nem emlékeznek meg néma főhajtással a mohácsi csatáról, aztán azt mondta, igazából mindegy is – ugyan lesz állami ünnepség, de a házszabályt megszegve most is álljanak fel közösen. Ez meg is történt, az ülést vezető elnök ezután a téma történelmi jelentőségére tekintettel megköszönte a megemlékezést, de tájékoztatta a miniszterelnököt és az Országgyűlést, hogy legközelebb időben terjesszék elő az ilyen megemlékezésekre vonatkozó kérelmeket.
Novák Előd azért kért szót, mert Magyar Péter elmondása szerint azt mondta, hogy a jelöltjeik nem jelentek meg a bizottsági meghallgatásokon. Szerinte ez nem igaz, a jelöltjeik részt vettek a meghallgatások többségén, csak egyetlen jelölt volt, akinek hétfőn este szóltak, hogy kedd reggel jelenjen meg a Parlamentben, ő pedig külföldön volt, így nem tudott elmenni.
Novák ezután arról kezdett beszélni, hogy van már jó példa a nemzeti vagyonvisszaszerzésre: a Rongyos Gárda, amely ellenállt az osztrák csapatok előrenyomulásának az első világháború utáni rendezés idején. Nekik sikerült elérniük, hogy Sopron hovatartozásáról végül népszavazást tartsanak.

Novák ezután azt kérte az Országgyűléstől, hogy egy perc néma csenddel emlékezzenek meg a Rongyos Gárda hősi halottairól. A Mi Hazánk képviselői ezután felálltak, és néhány másodpercig csendben álltak. A többi párt képviselői nem csatlakoztak hozzájuk. Hallerné Nagy Anikó levezető elnök ezután közölte, hogy Nováknak a házszabály értelmében nem lett volna lehetősége erre.
Magyar a köztársasági elnökre tett megjegyzésekről is beszélt, mint mondta, ők örömmel szavazták meg most Bakát, és felemlegette, hogy 2009-ben a Fidesz–KDNP és az MSZP közösen szavazta meg Baka Andrást a Legfelsőbb Bíróság élére, tehát már azután, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának tagjaként „felmentette” az 1956-os sortűzperek egyik vádlottját. Magyar szerint ez a per nem arról szólt, amit az ellenzék állít, és azt mondta, örül annak, hogy az 1956-os forradalom 70. évfordulóján olyan államfője van az országnak, mint Baka.
Magyar hosszasan beszélt a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatalról (NVVH) is, mint mondta, a Szuverenitásvédelmi Hivatal működése után megmaradt összeget az NVVH-ra költik majd, és a hivatal be is költözhet majd hamarosan a Markó utcába, a régi Kúria épületébe. Az NVVH jelölési folyamatáról is beszélt, szerintük a Mi Hazánk jelöltje például visszalépett. Pénteken nemcsak a hivatal elnökéről fognak szavazni, hanem a nyomozati elnökhelyettesről is.
A Tisza frakciójának jelentős része a meghallgatott jelöltek mindegyikét alkalmasnak tartja az NVVH vezetésére, de Magyar hozzátette, ezt a hivatalt nem egy elnök fogja vezetni, hanem a négy elnökhelyettessel együtt csinálják majd ezt, akik között három ügyész és egy pénzügyőr lesz. Mint mondta, ez egy testület, mint amilyen a kormány is, bár – mint mondta – az előző kormány nem így működött. Magyar azt is számonkérte, hogy kiragadott idézetekkel igyekeznek lejáratni Unger Annát.
Ezután arról beszélt, hogy a jelenlegi rendszerben helyes az a megállapítás, hogy hat évig is eltarthatnak a büntetőügyek, de ez szerinte nem fog így maradni, mindent meg fognak tenni, hogy olyan kereteket alkossanak, ahol a büntetőügyek többsége nem fog 5, 10, akár 15 évig tartani. Minden eszközt meg fognak adni a hatóság nyomozóinak és ügyészeinek, hogy gyorsabban tudjanak nyomozni, és aztán a bíróságok is gyorsabban tudjanak eljárni, és nem hat év alatt, hanem sokkal gyorsabban lehessen ítéleteket hozni.
Nemcsak az NVVH által felhozott ügyekben, hanem más ügyekben is, tette hozzá.
Magyar örül neki, hogy egy nyilvános eljárás, transzparens folyamat végén ma szavazhatnak az NVVH vezetőjéről, és ha minden jól megy, akkor pár hét múlva a többi vezetőről is. Azt is üdvözölte, hogy Unger például már kiírta, hogy szívesen dolgozna együtt Ligeti Miklóssal, és arról is beszélt, megfontolják majd, hogy legyen még egy, akár nagyobb testület az NVVH-nál. Magyar azt ígérte, hogy pár héten belül meglesz a székhely, a többi elnökhelyettes is megkezdi a működését.
Magyar szerint Bóka szándékosan félrevezeti az embereket azzal, hogy olyan dolgokat állít be úgy, mint ha kivezették volna őket, ahol valójában csak új program kell, vagy a Fidesz vezette ki, vagy nem is lett kivezetve. Azt is mondta a miniszterelnök, hogy azért tapsolt, amikor Unger Annát idézték, miszerint a Fidesz és a KDNP képviselői a magyar társadalomtól nem érdemelnek semmit, csak megvetést, mert a saját politikai közösségük szemébe is minden nap belehazudnak. Rétvárinak és Bókának azt is üzente, hogy az 1956-os forradalom 70. évfordulójához közeledve
felháborítónak tartja, hogy az NVVH-t az ÁVH-hoz hasonlítják, szerinte erre már nem is elegendőek Unger szavai.
Szerinte az, hogy egy még nem is működő hatóságot, ami tele van jogállami garanciákkal, az ÁVH-hoz hasonlítanak, több tízezer vagy százezer magyar családot sértettek meg, több ezer magyar emlékét gyalázták meg ezekkel a mondatokkal. Ezután részletesen taglalta, hogyan nyomorítottak meg embereket egy életre az ÁVH épületeiben, és szerinte csak azért hasonlítanak ehhez egy jogszerűen létrehozott hatóságot, mert félnek tőle. Nem is tudja, hogy ennél lehet-e mélyebbre süllyedni.

Az is kiderült, hogy a kormány már készül az '56-os forradalom évfordulójára, tervben van egy díszülés is, ahol minden politikai erő egyenlő időkeretben emlékezhet meg. És miközben ezt tervezik, erről van szó a Parlamentben.
Magyar azzal kezdte, hogy Halászdi-Kerekes Kinga felszólalása is megmutatta, hogy mi a különbség az előző rendszer és az általuk épített emberséges Magyarország között, aztán arról beszélt, hogy nem várt halleluját az általa felsoroltak miatt, de azt igen, hogy érdemben fognak reagálni, és lehet majd vitázni, mert például az öregséginyugdíj-minimum emelése lehet, hogy az ellenzéki képviselőknek, akik nem emelték ezt, nem számít, de sok százezer magyar embernek számít. A szociális tűzifáról azt mondta, az előző kormány nemhogy nem emelte a keretet, de 2026 tavaszán az egész keretet el is költötték, október-novemberre már nem is lenne szociális tűzifa.
De ők ehelyett eleget tettek az emberek kérésének, hogy emeljék meg a keretet, amit meg is tettek, duplájára emelték a keretet, így több százezer ember juthat tűzifához. Magyar szerint eddig politikai alapon, zsarolásként adták a tűzifát, ez mostantól nem így lesz. Az is hazugság szerinte, hogy meg fog emelkedni az ára, mert a januári árhoz fogják rögzíteni. 2019 óta Magyar szerint ezen a területen semmi nem történt, nem csökkent áfa, nem emeltek keretet, semmit nem segítettek azoknak, akik tűzifával fűtenek.
A magyar emberek többsége nem kastélyt, nem kandallót fűt ezzel, mint amilyenek vannak Batidán vagy Hatvanpusztán, mondta Magyar.
Magyar továbbra is a tűzifánál maradva azt is kifogásolta, hogy a polgármesterek nem segítenek az idős embereknek a tűzifa hasogatásában, míg ők amúgy csináltak ilyeneket, amellett, hogy intézkedéseket is hoztak annak érdekében, hogy többen hozzáférhessenek a tűzifához. Magyar azt mondta, ő járta az országot, és bár Batidáról és Hatvanpusztáról lehet, hogy nem látszik, de a nagyobb, 5–20 ezer közötti településeken is vannak rászorulók. Szerinte ez a különbség a szó, a hazudozás, a vádaskodás és a valódi tett között.
A két ellenzéki frakcióvezető, Rétvári Bence és Bóka János felszólalását szinte végig a tiszás képviselők hangos reakciói kísérték. Amikor Rétvári Bence az Orbán-kormány által bevezetett, 3 százalékos, államilag támogatott lakáshitel sikeréről és Unger Anna megválasztásának átláthatatlan folyamatáról beszélt, jól hallható volt több „Hazudsz!” bekiabálás.
Majd mikor a Fidesz frakcióvezetője, Bóka János azzal kezdte a felszólalását, hogy a miniszterelnök a legérdektelenebb beszédét mondta el, azt lehetett a teremben hallani: „Húha!”. De az sem maradt kormánypárti reakció nélkül, amikor Bóka az új ÁVH-törvényt emlegette az NVVH-val összefüggésben. „Miről beszélsz?” – kérdezte ekkor valaki.
107 nap különösen nem hosszú idő, különösen nem 16 évhez képest – kezdte felszólalását Kalázdi-Kerekes Kinga, a Tisza Párt frakcióvezető-helyettese. Elmondása szerint négygyermekes anyaként neki az az egyik legfontosabb, hogy milyen az oktatás, milyen körülmények uralkodnak az iskolákban.

Ezért örül, hogy visszaadták a pedagógusoknak azokat a jogokat, amelyeket az előző kormány elvett tőlük. Kalázdi-Kerekes Kinga szerint a szüleinek az nagyon fontos, hogy olcsóbban tudjanak gyógyszereket vásárolni,
Mit tettek ebben a 107 napban? – kérdezte Kalázdi-Kerekes Kinga az ellenzéki képviselőktől. Szerinte semmit: annyit, hogy Rétvári Bence minden héten egyszer bejött a parlamentbe, és nyolc percben elmondta a hazugságait.
A Fidesz frakcióvezetője szerint a miniszterelnök egyik legérdektelenebb beszédét hallottuk, a Titanic kapitányát látta az emelvényen, aki akárhogy tekeri a kormányt, nem tudja elkerülni a jégheggyel való ütközést, és most meg kell magyaráznia az utasoknak, hogy nem is ígért mást, csak hogy nekivezeti a Titanicot a jéghegynek. A valósággal való találkozás elkerülhetetlen, végighazudták a kampányt, és az volt a terv, hogy a kormányzást is végighazudják, de látszik, hogy ez nem lesz olyan egyszerű. Szerinte az ország működik, amit a magyar emberek, vállalkozások munkája, társadalmi felelősségvállalása működtet, az működik, amit a kormánynak kellene működnie, az nem működik.

Bóka szerint a Tisza önkényt épít, az egyik első döntésük az volt, hogy szerintük jogellenesen, illegitim módon eltávolították a köztársasági elnököt, most pedig létrehoztak egy hivatalt, ami az új ÁVH lesz. Mert az a hivatal, ami a tevékenységét külső bírósági felügyelet nélkül végzi, az eljárásában nincsenek érdemi garanciák, ami bárkit lehallgathat, ami besúgóhálózatot fog működtetni, az szerinte az új ÁVH. Nekik voltak javaslataik, de ezeket elutasították, Unger Anna szerinte pontosan tudja is a Tisza terveit, ő is tudja, hogy a kormánypárt politikai ellenfeleit kell megsemmisítenie, és teret adjon a Tisza által kijelölt vállalkozásoknak, ez az új ÁVH, mondta.
De az önkényt kicsiben és építik, a Független Közmédia Testületbe nem tudtak határidőre tagokat jelölni. Miközben az energiatárolási program fontosságáról beszélnek, nem fizetnek ki elbírált pályázatokat, és sokat el sem bírálnak, szociális tűzifa programot ki sem írták, Szolnok melletti Tószegen bezárt a bicikligyár, Bonyhádon bezárt a legrégebbi zománcedénygyár, és ezzel nem foglalkoznak, csak az ellenzékkel. Bóka szerint a Tisza meg akarja mondani, hogy ki legyen az ellenzék, ezért zárták ki Orbán Viktort a miniszterelnökségből, de ha ezt szeretnék, akkor csak hozzanak egy ilyen jogszabályt a kétharmados többségükkel. Bóka a végén üzent a kormánynak, és azzal zárta, hogy azzal is elégedett lenne, ha olvasnák az emailjeiket.
Mi itt voltunk az ülés kezdetekor, de önök nem voltak itt – mondta Rétvári utalva arra, hogy a Tisza képviselői negyedóra késéssel érkeztek a terembe. Rétvári szerint a tiszások frakcióülésen vehettek részt, és most nagyon zavarodottnak tűntek.
5827 napig kormányzott a Fidesz, és ebből 5098 napig Magyar Péter fideszes volt – mondta Rétvári Bence, felhozva, hogy a mostani miniszterelnök korábban azt mondta, hogy ma Magyarországon a legjobb fiatalnak lenni, és Mészáros Lőrinc cégének kifizetési listáján volt.

Rétvári szerint van a Tisza kormányzásában olyan, amit támogatni tudnak – például az iskolakezdési támogatás bevezetése –, más dolgokat, mint a benzinárstop megszüntetése, azonban nem.
Rétvári Bence szerint a Tisza támogatói, „a nép”, nagy többséggel Ligeti Miklóst támogatná a vagyonvisszaszerzési hivatal élére, a tiszások azonban egy átláthatatlan folyamat eredményeképpen nem őt, hanem Unger Annát jelölték erre a pozícióra. Rétvári felolvasott egy idézetet Unger Annától, amely szerint a Fidesz és a KDNP képviselői csak megvetést érdemelnek.
Rétvári szerint Unger Anna politikailag elfogult, és a megválasztásával koncepciós eljárásokra számíthatnak majd az ellenzékiek. A KDNP frakcióvezetője ezután azt kérte, hogy Magyar mondja meg, egyetért-e azzal a bírósági ítélettel, amelyet Baka András jelenlegi köztársasági elnök még bíróként a strasbourgi bíróságon támogatott.
A Mi Hazánk frakcióvezetője szerint nem arról kellett volna hallani, hogy szépirodalmi szavakkal hogyan tudja leírni Magyar, hogy mennyire emberségesen, mennyire tökéletesen, szuper módon kormányozzák az országot, arról kellett volna beszélnie, hogy miközben együttműködést és segítséget vár az ellenzéktől, így tőlük is, arról van szó, hogy ők adták be a legtöbb törvény- és határozati javaslatot, és ebből egyet sem engedtek a plenáris ülés elé. Szerinte ez a Tisza együttműködése, és „az az undorító hazug aljasság”, amit a roma holokauszt kapcsán ismételgetnek, miközben szerinte pontosan tudják, hogy ott állt, fejet hajtott a roma holokauszt előtt.

Szerinte ezt az egészet azért csinálja Magyar, mert amikor kemény, érdemi kritika érkezik, mint a szerinte kamunak nevezett közbeszerzési ügyük augusztus 20-a kapcsán, akkor egyszerűbb ezt a hazugságot előhúzni. Toroczkai azt is felhozta, hogy egyedül választottak egy köztársasági elnököt, miközben mindenki közvetlen választást akar, így ez egyelőre ugyanolyan választási ígéret, mint az elszámoltatás, és minden más, a Tisza-frakció semmi jelét nem mutatja az együttműködésnek szerinte. A Mi Hazánk frakcióvezetője szerint
most már látszik, hogy nemcsak inkompetensek, hanem impotensek.
Ezután beszélt arról, hogy a szociálistűzifa-pályázatot még ki sem írták, nem működnek a minisztériumok, őt hívogatják a polgármesterek. Az emberek eredményeket várnak, azért kell félrebeszélnie szerinte Magyarnak, mert ezek nem jönnek. Az NVVH vezetőjének megválasztását is botrányosnak nevezte, Toroczkai szerint azért választották Unger Annát, mert ő nem fogja piszkálni a korrupciós ügyeiket – a kormány saját maga fogja kivizsgálni a korrupciós ügyeit, amire szerinte a Fidesz is megnyalta volna a tíz ujját.
Azt is mondta, hogy 100 nap alatt húsz olyan esetet tudnak, ahol Magyar bedobott egy nevet, aztán visszavonták, ez az impotencia. Polgár Juditot, a közmédia esetét is említette a Mi Hazánk frakcióvezetője. Szerinte nemcsak elszámoltatni nem tudnak, a kormányzásra is teljesen alkalmatlanok.
Negyedóra késéssel indult a pénteki parlament, Magyar Péter napirend előtti beszédére viszont megtelt a Ház, a fideszes képviselők is majdnem teljes létszámban vannak jelen. Bár Gulyás Gergely vagy Kocsit Máté egyelőre nincs a teremben, és az ellenzéki képviselők többsége szinte végig a telefonjában merült el a miniszterelnök beszéde közben.
107 nap telt el azóta, hogy a Tisza átvette a kormányzást. Arra kérek mindenkit, hogy nézze meg, mi változott ez alatt a 107 nap alatt. Lehet-e kérdezni, van-e rendeleti kormányzás – mondta Magyar Péter. Szerinte csak akkor ítéljék meg az emberek a kormányzásuk első 107 napját, ha ezeket a dolgokat számba veszik.
Az ország érdeke, hogy legyen erős és felkészült ellenzéke, hogy legyenek olyan parlamenti képviselők, akik bemennek a parlamentbe, elolvassák a törvényjavaslatokat, és hozzá tudnak szólni azokhoz – mondta Magyar.

Nem győzelmi jelentést hoztam önöknek, hanem számvetést – mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy se az egészségügy, se a vasút, se az oktatás, se a gyermekvédelem, se a vízgazdálkodás nincs rendben, és ezeket még rendbe kell hozni. Egy dolog azonban megváltozott az elmúlt 107 napban: az ország iránya megváltozott.
Lehet úgy kormányozni, hogy nincs propaganda, eltűntek a gyűlöletkeltő plakátok, lehet úgy kormányozni, hogy az Országgyűlés ülésezik egész nyáron – mondta Magyar. Szerinte most már az emberek érezhetik, hogy az ország az övék, nem másé, és az új kormány azon dolgozik, hogy ezt mindenki így érezhesse.
A miniszterelnök az ország pénzügyeiről is beszélt, szerinte ők nem magyarázkodtak, hanem dolgoztak, megfogták az értelmetlen kiadásokat, átnézték a szerződéseket, felfüggesztették a kétes kötelezettségvállalásokat. Ez májustól júliusig 1000 milliárdos többletet hozott, és Magyar szerint csak júliusban több mint 500 milliárdos többlettel zárt az államháztartás. „Nem történt csoda, egyszerűen elkezdtünk vigyázni a magyar emberek pénzére” – mondta a kormányfő. Azt is hozzátette, hogy magukon kezdték, csökkentették a politikai vezetők juttatásait és a parlamenti költségeket.
Hosszan beszélt arról, hogy milyen területeken történtek előrelépések, kiknek adták vissza az önálló szakmai képviseletet az egészségügytől az oktatáson át a gyermekvédelemig, és mikbe kezdtek bele, például a kórházak klimatizálásába vagy a gyermekvédelmi rendszer teljes átvilágításába, és később beszélt például a vényköteles gyógyszerek áfamentessé tételéről, a tűzifa áfájának csökkentéséről, szociális tűzifakeretről, nyugdíjemelésről, szerintünk ez a kormányzás. „Végre nem azt magyarázzuk, hogy miért lehetetlen valamin változtatni, hanem elkezdtük a változtatást” – mondta Magyar.
A miniszterelnök szerint egy demokráciának ugyanakkor felelős ellenzékre is szüksége van, nem arra, amelyik annak drukkol, hogy a kormány bukjon bele egy nemzet válságába.
„Minden kormány, ezt önök tudják a legjobban, elmegy egyszer, de az ország itt marad. Azért dolgozunk, hogy jobb állapotban maradjon itt majd egyszer, mint ahogy megörököltük” – üzent az ellenzéki képviselőknek Magyar. Ezután arról beszélt, hogy az első 100 nap romeltakarítás volt, most pedig az építkezés következik. Napokon belül benyújtják az idei évi költségvetés felülvizsgálatát a parlamentnek, és már készül a 2027-es év tervezete is. Ősszel új klíma és vízgazdálkodási terv kerül az országgyűlés elé, mert nem lesz majd valahogy, hanem tervezni kell, mondta a miniszterelnök.
Magyar arról is beszélt, hogy a külpolitikában is változás történt, visszatértek az európai tárgyalóasztalhoz, nem bábként, nem vazallusként, hanem partnerként, és értek is már el eredményeket, például a visegrádi együttműködésben, vagy Kárpátalja ügyében. Mint mondta, nem Kelet vagy Nyugat között kell választani, hanem Magyarországot kell választani. A magyar vidékről is beszélt, szerinte nem csak akkor kell foglalkozni ezzel, amikor választás van, nem lehet egy fejlődő és egy lemaradó Magyarország, a legkisebb településeknek is éreznie kell, hogy nem hagyták magára.
A Tisza Párt több mint száz napja vette át az ország vezetését, a Fidesz azelőtt viszont 5827 napon keresztül kormányzott, és ennyi ideje lett volna, hogy rendbe tegye az országot, megjavítsa a vasutat, és biztonságossá tegye a paksi atomerőművet. Ez nem sikerült.
Magyar Péter szerint a Tisza száz nap alatt nem tudta az ország minden problémáját megoldani, de legalább fejlődő pályára állította azt. A kormányzást szerinte üres államkasszával, eltitkolt szerződésekkel és magántőkealapokba kiszervezett közpénzekkel kapták meg.
„Mi az első napon visszatértünk a normális működéshez” – mondta Magyar, hozzátéve, hogy a Fidesznek ez 5827 nap alatt sem sikerült. Ezután felsorolta, hogy megszüntették a rendeleti kormányzást és a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, valamint elkezdték a közmédia átalakítását.
„Megkezdtük a titkosított állami szerződések feltárását” – mondta Magyar, hozzátéve, hogy a céljuk kideríteni, hogy hova tűnt a magyarok pénzt. Szerinte az állam kötelessége, hogy visszaszerezze azt a pénz, amelyet jogtalanul szedtek ki korábban az államkasszából.

Unger Annát javasolja az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöki pozíciójára. Unger jelöléséről a bizottság csütörtök délelőtt szavazott, miután kedd délelőtt meghallgatták elnökjelölti beszédét, majd válaszolt a képviselők és a kiválasztásban részt vevő civil szervezetek képviselőinek kérdéseire.
Az Országgyűlés plenáris ülése várhatóan 11 óra után tartja a szavazást az elnök és egy elnökhelyettes személyéről. A képviselők egyenkénti titkos szavazással döntenek, azaz a Parlamentben felállított szavazófülkékben adják le voksukat. Ezért kb. egy óra szünetet tartanak. Ha a vezetők megkapják a támogatást, leteszik az esküt.
A parlament illetékes bizottságában a 12 tagú testület 6 igennel, 1 nemmel és 1 tartózkodással döntött Unger jelöléséről. Az 1 nem szavazat a tiszás Melléthei-Barna Mártontól érkezett. A teljes bizottsági jelöltválasztási folyamatot itt közvetítettük. „Nem kedves, de jó szervezőnek tartja magát” – olvasható az Unger Annáról készült portrénkban, amit ide kattintva olvashatnak.
Az Országgyűlés csütörtöki ülésén Magyar Péter miniszterelnök volt az első napirend előtti felszólaló. Magyar beszédét azzal kezdte, hogy az elmúlt hetekben több olyan csapás is érte Magyarországot, amelyre már évtizedekkel ezelőtt fel kellett volna készülni.
Ez alatt azt értette, hogy a kivételes hőség időszaka egyszerre érte az országot a rendkívüli vízhiánnyal. Az előbbi miatt megnőtt az energiafogyasztás, miközben az utóbbi miatt fokozatosan szinte teljes egészében le kellett állítani a paksi atomerőmű termelését.
„Cselekedni kellett és mi cselekedtünk” – mondta Magyar, hozzátéve, hogy nem volt idő bizottságokat felállítani és tanulmányokat készíteni, azonnal lépni kellett. Felhozta, hogy ebben az időszakban az ellenzéki pártvezetők nyaraltak, miközben szakemberek százai dolgoztak az energetikai rendszer életben tartásán, és magyarok milliói fogták vissza az energiafogyasztásukat.
Szerinte kivételes, hogy a munka gyorsabban és olcsóbban készült el, mint ahogy azt tervezték. „Nem csúszott, és nem a háromszorosába került, mint minden az Orbán-kormány idején.”
Magyar szerint miközben a magyar munkások százai dolgoztak a paksi fenékküszöb kialakításán, addig Orbán hideg sört és pálinkát ivott, és az Adrián nyaralt. „Hol voltak az ellenzéki pártok vezetői, amikor az országnak szüksége lett volna rájuk?” – tette fel a kérdést.
